Ma este álarcos bál van a mi utcánkban. Emma Újév tündér és anya Óév Tündér ünnepel, mert Szilveszter van, az év utolsó napja, amely egyszeri és megismételhetetlen. Mint bármelyik nap az életükben. De ez a nap mégis különleges, mert egyszerre búcsúztatjuk az óévet és köszöntjük az újat. Ez a nap ajtó, átjáró a régi és az új között. Ma nálunk van a kulcs, ami az ajtót nyitja. A kulcs pedig a döntés, hogy maradunk a megszokásban, vagy nyitunk a változásra, az ismeretlenre. Ki-ki döntse el, mire vállalkozik.

Nekem a ma estéről eszembe jutott Kányádi Sándor Ballag már c. verse. Ezzel kívánnék nagyon boldog új évet mindenkinek.

Ballag már az esztendő,
Vissza-visszanézve,
Nyomában az öccse jő,
Vígan fütyörészve.

Beéri az öreget
S válláról a terhet
Legényesen leveszi,
Pedig még csak gyermek.

Lépegetnek szótlanul
S mikor éjfél eljő,
Férfiasan kezet fog
Múlttal a jövendő.